A látszólag jelentéktelennek tűnő útifű (babka zwyczajna) sokak szemében csupán egy hétköznapi gyomnövény. Pedig ez a növény valóságos tápanyagkincsesbánya, és számos egészségügyi probléma természetes támogatásában nyújthat segítséget — legyen szó légúti fertőzésekről, emésztési gondokról, idegi panaszokról vagy éppen a dohányzás elhagyásáról.
Aktív hatóanyagok az útifűben
Az egyik legfontosabb és legtöbbet kutatott vegyület az aukubin, amely megtalálható a közönséges és a lándzsás útifűben is. Ez az anyag antioxidáns, májvédő, idegrendszert támogató, öregedésgátló és daganatellenes hatásairól ismert. Érdekesség, hogy az aukubin koncentrációja a levelekben évszakonként változik, és júniusban a legmagasabb.
További fontos hatóanyagok:
- Bajkalein és oleánolsav – erős antioxidáns tulajdonságokkal.
- Glikozidok, terpenoidok, szerves savak, flavonoidok, alkaloidok, valamint K- és C-vitamin, illetve béta-karotin.
Közönséges és lándzsás útifű – mi a különbség?
A két növény megjelenésében jól elkülöníthető:
- A közönséges útifű levelei szélesek és oválisak.
- A lándzsás útifű keskeny, hosszúkás levelekkel rendelkezik.
Bár gyógyhatásaik hasonlóak, a lándzsás változat több cseranyagot tartalmaz, ami fokozott váladékoldó hatást eredményez.
Gyógyhatások – így segíthet az útifű
A recept többi része a következő oldalon folytatódik.