Amikor élelmiszercsomagolásokon meglátjuk a különféle dátumokat, sokan tanácstalanul vakargatják a fejüket. A fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időszakok arra szolgálnak, hogy eligazítást adjanak, mikor a termék még a legjobb minőségű, illetve mikor lehet már egészségre kockázatos. Azonban a különböző megnevezések és eltérő címkézési gyakorlatok miatt gyakran bizonytalanok vagyunk abban, hogyan értelmezzük ezeket az időpontokat. Ez sokszor élelmiszerpazarláshoz vezet, de akár ételmérgezést is okozhat. Éppen ezért fontos megérteni, mit is jelentenek ezek a dátumok, hogy tudatos döntéseket hozhassunk otthon.
Miért okoz zavart a fogyaszthatósági dátum?
A legnagyobb félreértés abból adódik, hogy nincs egységes szabályozás, és számos különböző kifejezést használnak a dátumok jelölésére. Egyes csomagokon „minőségmegőrzési idő” (pl. „best before” – legjobb előtti időpont), máshol „fogyaszthatósági idő” („use by” – utolsó fogyasztási időpont), vagy akár „eladási határidő” („sell by”) szerepel, melyek mind eltérő jelentéssel bírnak. Ráadásul sokszor a dátum a termék minőségére, és nem feltétlenül a biztonságára vonatkozik, így a lejárt időpont után is lehet még fogyasztható az étel, de ennek eldöntése nem mindig egyértelmű.
A dátumok története
A fogyaszthatósági időszakok jelölése a 20. században kezdődött, amikor a gyártók szerették volna tájékoztatni a vásárlókat termékeik frissességéről. Az Egyesült Államokban az 1970-es évektől vált népszerűvé, különösen a fogyasztói jogvédők nyomására, akik a transzparenciát és az élelmiszerbiztonságot szorgalmazták. Ugyanakkor a szabályozások hiánya államonként eltérő gyakorlatokat eredményezett, és a mai napig nincs egységes, átfogó előírás a címkézésre. A gyártók és az iparág folyamatosan törekednek a helyzet javítására, de még mindig találkozunk eltérésekkel.
„Minőségmegőrzési idő” vs. „Fogyaszthatósági idő” vs. „Eladási határidő”
- Minőségmegőrzési idő („Best before”): Ez az az időpont, ameddig a termék megőrzi optimális ízét, állagát és minőségét. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dátum után a termék már nem biztonságos, csak előfordulhat, hogy csökken a minősége.
- Fogyaszthatósági idő („Use by”): Ez a termék biztonságos fogyasztásának határideje. Gyorsan romló, könnyen romlandó termékeknél használják (pl. húsok, tejtermékek). A dátum után a termék fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet.
- Eladási határidő („Sell by”): Ez a kereskedők számára fontos dátum az árukészlet kezelésére, nem a vásárlóknak. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék az adott időpont után romlott vagy veszélyes, a vásárlóknak saját ítélőképességükre kell hagyatkozniuk.
Mikor dobjuk ki az ételt?
A recept többi része a következő oldalon folytatódik
