A legfrissebb kutatások szerint a világ méhpopulációja egyes régiókban akár 90%-kal is csökkent. Ennek több oka is van:
- tömeges erdőirtás,
- a biztonságos fészkelőhelyek hiánya,
- virágos területek eltűnése,
- a vegyszerek túlzott és ellenőrizetlen használata,
- a talajminőség romlása,
- a méhészek számának csökkenése.
Több mint az élelmiszereink 70%-a függ közvetlenül a méhek beporzó tevékenységétől. A beporzás révén nemcsak az emberi élelmiszer-ellátás biztosított, hanem a vadon élő állatok tömegeinek tápláléka is.
Ha a méhek eltűnnek, a növények nem tudnak szaporodni, így az állatvilág is fokozatosan hanyatlani kezd.
Lehet-e még tenni valamit?
Van remény – de a megoldások nem könnyen kivitelezhetők, különösen azokban az országokban, ahol a mezőgazdaság káros gyakorlatokra épül.
Szakértők azonban számos javaslatot tettek, amelyek segítségével megállíthatjuk a folyamatot:
- A mérgező növényvédő szerek betiltása – nemcsak korlátozni kell, hanem teljesen kivonni őket a használatból. Előtérbe kell helyezni azokat a vegyszereket, amelyek nem károsak a beporzókra.
- Természetes gazdálkodási alternatívák támogatása, amelyek környezetbarát módon működnek.
- Folyamatos kutatás és monitoring – a méhek egészségének, jólétének és védelmének nyomon követése.
- Társadalmi részvétel ösztönzése – például a méhészek támogatásával, helyi termelőktől származó méz vásárlásával, vagy akár egy méhkaptár örökbefogadásával. Ilyen lehetőséget kínálnak egyes nemzeti programok is, például az „Fogadj örökbe egy kaptárt” kezdeményezés.
A méhek megmentése nem csupán a természetvédők feladata – mindannyiunk közös felelőssége. Ha most nem cselekszünk, a következmények minden élőlényt, köztük minket is érinteni fognak.
