A hétköznapok apró hősei, amikre sokan ma már nem is emlékeznek
Azok, akik a nyolcvanas és kilencvenes években nőttek fel, biztosan emlékeznek ezekre a kis műanyag patentgombokra. Szinte mindenhol ott voltak – esőkabátokon, iskolai köpenyeken, gyerekruhákon, bútortakarókon vagy sporttáskákon. Bár manapság ritkán találkozunk velük, egykor ezek az apró alkatrészek a hétköznapok szerves részét képezték – szinte észrevétlenül, mégis nélkülözhetetlenül.
Egyszerűség, ami működött
A patentgombok két részből álltak, amelyeket egyetlen nyomással össze lehetett pattintani. Erősen tartottak, megbízhatóan zártak, és sokkal könnyebben kezelhetők voltak, mint a hagyományos gombok. A gyerekek különösen kedvelték őket – elég volt egy mozdulat, és már le is kapták a kabátot, amikor beléptek a házba.
A hétköznapok kis varázslata
Ki ne emlékezne arra a jellegzetes „katt!” hangra, ami minden egyes begomboláshoz vagy kigomboláshoz társult? Ez a hang szinte rituálévá vált, különösen az óvodások és kisiskolások körében. Ugyanakkor mennyire bosszantó volt, amikor egy patent leszakadt, és hirtelen a köpeny vagy a kabát nem tartott rendesen! Szerencsére szinte minden háztartásban akadt néhány tartalék gomb, amivel gyorsan orvosolni lehetett a problémát.
A recept többi része a következő oldalon folytatódik
