Ha már a születés pillanatában képesek lennénk az autizmus kockázatát azonosítani, lehetőség nyílna a korai beavatkozásra – ami, mint tudjuk, nagyban javíthatja az érintett gyermekek fejlődési lehetőségeit.
A kutatás vezetője, Matsuzaki Hideo professzor úgy fogalmazott: „Eredményeink arra utalnak, hogy a diHETrE szintjének alakulása a terhesség során befolyásolhatja a gyermek későbbi fejlődését.” Hozzátette, hogy hosszú távon ez a biomarker akár hasznos előrejelző eszközzé is válhat.
Lehetséges a megelőzés?
A tanulmány egyik izgalmasabb felvetése, hogy a terhesség alatti zsírsav-anyagcsere szabályozása révén bizonyos autisztikus jellemzők kialakulása megelőzhető lenne. Fontos azonban kiemelni: nem az autizmus „gyógyításáról” van szó – ez továbbra is vitatott és félrevezető irány lenne –, hanem a fejlődési mechanizmusok jobb megértéséről.
A többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA), mint a diHETrE, fontos szerepet játszanak a fejlődő agy gyulladásos folyamataiban. Ezeket a szervezet főként táplálékból – például omega-6 zsírsavakból – nyeri, és hatásuk a szervezet egyensúlyi állapotától függően lehet kedvező vagy éppen káros is.
Óvatosan az értelmezéssel
A kutatók és más szakértők – például James McPartland professzor a Yale Egyetemről – hangsúlyozzák: még korai lenne gyakorlati következtetéseket levonni. A vizsgálat „feltáró jellegű”, azaz ígéretes irányt mutat, de még nem áll rendelkezésre elég bizonyíték ahhoz, hogy rutinszerű orvosi gyakorlat váljon belőle.
Ráadásul az autizmus megállapításához használt diagnosztikai protokoll ebben az esetben nem tekinthető teljesen megbízhatónak. A kapott eredményeket nagyobb mintán és más vizsgálati módszerekkel is meg kellene erősíteni.
Mit jelenthet ez a jövőre nézve?
Ez a kutatás nem forradalmi áttörés, de fontos lépés egy hosszabb úton. Egyelőre nem lehet vele diagnosztizálni az autizmust, de segíthet megérteni a mögöttes biológiai folyamatokat, és ezáltal előkészítheti a célzott támogatás lehetőségét már a legkorábbi életévekben.
És ami talán még fontosabb: újra ráirányítja a figyelmet arra, milyen nagy szerepet játszik a méhen belüli környezet a gyermek fejlődésében. Ahogyan egy növény növekedését is meghatározza a talaj minősége, úgy az agy fejlődését is befolyásolják a korai – gyakran láthatatlan – környezeti hatások.
Az autizmus titkai lassan tárulnak fel
A tudomány tehát óvatos, de reményteli léptekkel halad előre. Ha a jövőben egy egyszerű születés utáni teszt segíthetne azonosítani azokat a gyerekeket, akiknél fokozottabb figyelemre van szükség, az csendes, de rendkívül értékes változást hozhatna.
Mert még ha a válaszok nem is teljesek, minden új felfedezés közelebb visz bennünket egy olyan világhoz, ahol az autizmus megértése emberibb, igazságosabb és – ami a legfontosabb – együttérzőbb.
