A fürdőszoba, mint a legnedvesebb helyiség, különös figyelmet igényel. Szigeteljük jól a kádat, zuhanyzót és mosdót körülvevő fugákat. Hasznos lehet a törölközőszárító radiátor felszerelése, ami nemcsak a törölközőket szárítja, hanem segít a levegő kiszárításában is. Ha nincs lehetőség erre, kisebb elektromos radiátorokat is használhatunk, amelyeket például mosás előtt kapcsolhatunk be.
5. Gondolkodjunk páramentesítő készülékben!
A piacon kapható kétféle párátlanító: kémiai és elektromos.
A kémiai változat sótablettával vagy betéttel szívja magába a nedvességet, amit időnként ki kell üríteni.
Az elektromos készülékek a levegőt beszívják, kicsapatják belőle a vizet, majd visszaengedik az eredeti hőmérsékletű, száraz levegőt. Ezek hatékonyabbak, de nagyobb beruházást igényelnek.
6. Figyeljünk a szekrényekre is!
Ha a szekrények belsejéből dohos szag árad, az valószínűleg a párának köszönhető. Egyszerű és természetes megoldás, ha széndarabokat helyezünk egy lyukacsos fedelű dobozba, majd azt a szekrénybe tesszük — ez magába szívja a nedvességet. Ügyeljünk arra is, hogy a bútorok legalább néhány centiméterre álljanak a faltól, hogy a levegő szabadon áramolhasson, ezzel megelőzve a penészképződést.
7. Használjunk páraszívó növényeket!
Bizonyos trópusi növények, mint például a bostoni páfrány, képesek a levegő nedvességtartalmát csökkenteni. Ezeket világos helyre tegyük, de óvjuk a közvetlen napsütéstől. Ha kevés a fény, akkor a Spathiphyllum is jó választás lehet, ugyancsak hozzájárul a kellemesebb, szárazabb levegőhöz.
Amire a szem is figyel
Az ideális beltéri páratartalom 40–60% között van. Ha ennél magasabb a páraszint, akkor már nem kell műszer a probléma észleléséhez: a bepárásodó ablakok, dohos szag, leváló tapéta vagy sárgás foltok a falon mind a túlzott nedvesség jelei.
Az otthon levegőjének megfelelő szinten tartása nem csak komfortosabbá teszi a környezetet, de hozzájárul egészségünk megőrzéséhez is. Ezekkel az egyszerű lépésekkel sokat tehetünk a nedvesség elleni védekezésért.
