Kevesen gondolnák, hogy a kéményben lerakódott korom önmagában is komoly tűzveszélyt jelenthet. Pedig ez egy meglepően gyakori jelenség. A korom ugyanis – amely 98%-ban szénből áll – gyakorlatilag alig különbözik a szén fűtőanyagától. Nézzük, hogyan alakul ki a kéménytűz, és mit tehetünk ellene.
Mi történik, amikor begyullad a korom?
Képzeljünk el egy helyzetet: hosszú ideje nem tisztítottuk ki a kályha vagy kazán kéményét, és észrevesszük, hogy a huzat gyengült. Ez az első jel arra, hogy a lerakódott korom és szennyeződés szűkítette a füst útját. Sokan ilyenkor próbálnak javítani a huzaton azzal, hogy jobban kinyitják a hamuládát vagy a huzatszabályzót – és ekkor kezdődnek a gondok.
Ahogy több oxigén jut a rendszerbe, a hőmérséklet gyorsan emelkedni kezd. A koromrészecskék, amelyeket a megnövekedett huzat felkap, begyulladhatnak – és ez sokszor először észrevétlen marad. Az első gyanús jelek általában a kéményből hallatszó zúgás, valamint az onnan kilövő szikrák.
Miért olyan veszélyes?
A korom égése során akár 1200 °C-os hőmérséklet is kialakulhat, amely súlyosan károsíthatja a kémény falát. Ez nemcsak a kémény szerkezetének meggyengüléséhez vezethet, hanem a környező éghető anyagokat is meggyújthatja.
Egy közösségi médiában megosztott eset tanulságos: egy azbeszt-cement kéménycsőben a tulajdonos távollétében gyulladt meg a korom, és a keletkező nyomás olyan robbanást idézett elő, amely teljesen szétszakította a csövet.
Mit tegyünk vészhelyzet esetén?
A recept többi része a következő oldalon folytatódik.
