Sokan nem is sejtik, milyen gyakran fordulunk az ételhez nem éhség, hanem érzelmeink miatt. Az érzelmi evés olyan jelenség, amikor az emberek a stressz, szomorúság, öröm vagy akár unalom hatására kezdenek el enni – nem azért, mert valóban éhesek. Ha megértjük, hogyan befolyásolják az érzelmek az étkezési szokásainkat, könnyebben felismerhetjük a kevésbé egészséges mintákat, és tudatosabb döntéseket hozhatunk.
Az érzelmek hatására történő evés túlevéshez, hízáshoz, sőt bűntudathoz és szégyenérzethez is vezethet. De ha felismerjük, mi váltja ki bennünk ezt az étkezési kényszert, új, egészségesebb megküzdési stratégiákat alakíthatunk ki – ezáltal javíthatjuk közérzetünket is.
Az érzelmi evés tudománya
Az érzelmi evés szorosan kapcsolódik az agy jutalmazó rendszeréhez. Amikor eszünk, az agy dopamint szabadít fel – ez a neurotranszmitter a kellemes érzésekért felelős. Ez az „jutalom” átmenetileg enyhítheti a negatív érzelmeket, így kialakul egy körforgás: az étel vigaszt nyújt.
A stressz ráadásul megemeli a kortizolszintet, ami fokozza az édesség és zsíros ételek utáni vágyat. Fontos megértenünk, hogy ezek az étel utáni sóvárgások gyakran nem az éhségről szólnak – sokkal inkább az érzelmi megterhelésre adott reakciók.
Mit érdemes enni, ha így érzed magad?
A recept többi része a következő oldalon folytatódik.
